A darazsak táplálkozása:
A darazsak táplálkozásának megértése kulcsfontosságú lehet az ellenük irányuló védekezési stratégia felállításában. Táplálkozási szokásaik megértésével effektív csapdázási módszereket tudunk kidolgozni ellenük.
A darazsakról nagyon sokan csak azt gondolják, hogy veszélyes rovarok, akik a kint létünket keserítik meg.
Ez az esetek többségében sajnos igaz is, azonban a társas és a magányos darázsfajok is fontos szerepet játszanak az ökoszisztémákban, főleg a ragadozó jellegük miatt.
Ebben a bejegyzésben a darzsak táplálkozási szokásait szeretnénk ismertetni a kedves olvasókkal!
Ha más rovarok ellen keres megoldást Budapesten, írjon nekünk, készséggel válaszolunk!
Vágjunk is bele!
A darazsak olyan repülő rovarok, amelyeket szoros rokoni szálak kötnek a hangyákhoz és a méhekhez is.
Államalkotó, kasztrendszerben élő hártyásszárnyú rovarok.
Fészkelési szokásaik nagyon változatosak, a legkülönfélébb helyekre tudják fészkeiket építeni.
Találkozhatunk velük odvas fában, bokorban, tetőcserép alatt, padláson, falban, minden olyan helyen, ahol zavartalanul tudnak tevékenykedni.
A darázs kolóniát mindig 1 db megtermékenyített királynő kezdi el kiépíteni.
Ideális környezeti tényezők között, nyár végére a fészek átmérője elérheti akár a 20-40 cm nagyságot is, ami körülbelül 3-5000 darázsnak tud otthont adni.
Fontos szerepet játszanak az ökoszisztémán belül, ugyanis a darazsak ragadozó életmódot folytatnak, valamint beporzó szerepet is betöltenek.
Született ragadozók.
Erős és éles csáprágójukkal játszi könnyedséggel ragadják meg áldozataikat. Számos rovar, mezőgazdasági kártevő természtes ellenségei,mint például: levéltetvek, különböző hernyók, bogarak.
Ragadozó szerepük mellett, beporzó feladataikat is serényen végzik. Kétségtelen, hogy nem olyan hatékonysággal dolgoznak, mint a méhek, még így is nagy segítséget nyújtanak a pollenek szállításában egyik virágról a másikra.
Ez különösen fontos lehet, bizonyos virágok számára, amit más beporzók nem látogatnak pl: Orchideák
A darazsak mindezek mellett táplálék forrásként is szolgálnak számos állat, főleg madarak és rovarok számára.
Azonban a fontos ökológia szerepük mellett a társas darázsfajok képviselői, hatalmas bosszúságot is tudnak okozni.
Agresszív, territoriális viselkedésük és fájdalmas “csípésük” (szúrásuk), óriási veszélyforrást jelenthetnek számunkra. A társas darázsfajok esetében különösen fontos, hogy legyünk elővigyázatosak körülöttük.
A darazsak gyakorlatilag mindenevő rovarok, változatos étrenddel.
Az étrendjük összetétele a fejlődési stádiumokkal, az aktuális időjárási tényezőkkel, helyi sajátosságokkal változik, valamint az is mérvadó, hogy az adott darázs, mely darázsfajok táborát erősíti (társas vagy magányos).
Az idegeinkre menő, agresszív, veszélyes darazsak a társas darázsfajok közé tartoznak.
A felnőtt darazsaknak, saját illetve a kolónián belül fejlődő lárvák táplálékigényét is ki kell elégíteniük.
Ennek érdekében szükségük van fehérjedús, valamint energiadús táplálékokra is.
A kifejlett darazsak táplálkozási szokásait a hőmérsékleti tényezők, valamint a táplálék elérhetősége is befolyásolja.
A tavaszi és kora nyári időszakban a kifejlett darazsak a saját energiaszükségletüket nektárok, valamint mézharmat fogyasztásával fedezik, mivel ilyenkor még kevesebb rovar van jelen.
Ahogy melegszik az idő a késő nyár közeledtével, a rovar populáció száma is megemelkedik.
Ebben az időszakban a darazsak jobban előnyben részesítik a fehérjedús táplálékokat.
A fészkek aktivitása is, ebben az időszakban tetőzik, mivel a dolgozó darazsak több rovart tudnak elejteni, így a kolónia is gyorsabban tud bővülni.
A darazsak fehérjeigényüket a különböző rovarok, pókok, gerinctelenek elfogyasztásával fedezik.
Ha épp nem vadásznak, akkor gyakorta megtalálhatóak bomló állati tetemeken, szerves hulladékokon.
Energiaszükségletüket, édes és cukros anyagok elfogyasztásával, valamint a lárvák által termelt magas cukortartalmú nedvvel elégítik ki.
Ennek ellenére előszeretettel fogyasztanak mézet, érett gyümölcsöket, erjedt zöldséget/ gyümölcsöket, növényi nedveket, cukros üdítőket.
A lárváknak, a felnőtt darazsakkal ellentétben csakis magas fehérjetartalmú táplálékra van szükségük.
A megfelelő mennyiségű fehérjeforrás elengedhetetlen a lárvák fejlődése szempontjából.
Apró csáprágóival folyamatosan kaparják a fészek belső sejtjeit, így jelezve éhségüket a dolgozó darazsaknak.
A darázslárvák étrendje a társas darázsfajok esetében (kecskedarázs, német darázs, lódarázs) szinte majdnem megegyezik, azonban a magányos darázsfajok esetében ez szinte mindig fajspecifikus, egyedi.
A parazitoid darazsak petéiket a gazdatest test felületére, vagy magába a gazdatestbe injektálják bele.
Hogy milyen gazdatest esik áldozatukul az a parazitoid darazsak fajától függ.
A gazdatest kiválasztását az éghajlati, fészkelő helyi sajátosságok, illetve egyéb tényezők is befolyásolják.
Ahogy a peték kikelnek és lárvává avanzsálódnak, elkezdik a gazdatestet belülről, szépen lassan elfogyasztani.
Amint belülről felemésztették a gazdatesteset, bebábozódnak, majd a báb állapot után kirágják magukat és új életet kezdve, kirepülnek.
Mint azt már korábban is említettük, a társas és a magányos darázsfajok képviselői is ragadozó életmódot folytatnak.
A vadászási szokásaik ezeknek a darazsaknak, fajonként változik.
A parazitoid darazsak például egy másik rovar, vagy lárva test felületére rakják le petéiket. Ezek a peték aztán átrágják magukat a gazdatestbe és gyakorlatilag annak a belső szöveteit fogyasztják el, így mondhatni belülről emésztik fel áldozataikat.
Míg a társas darázsfajok képviselői repülés közben ragadják meg erős csáprágóival az áldozataikat,majd fullánkjukkal teszik őket mozgásképtelenné.
A beléjük injektált méreg, az áldozat belső szöveteit is elkezdeni feloldani, ezáltal a darazsak emésztését, tápanyagfelvételét is segíti.
Az áldozatokból maradt fehérjedús masszát a darazsak a fészekhez szállítják, ahol azt az éhesen várakozó lárvákkal etetik meg.
Összefoglalva tehát a darazsaknak diverz táplálkozási szokásaik vannak, mely függ attól, hogy a magányos vagy társas darázsfajok közé tartoznak-e.
A társas darázsfajok képviselői (kecskedarázs, német darázs, lódarázs stb) előszeretettel fogyasztanak szénhidrát és fehérjedús táplálékot, míg a magányos darázsfajok képviselői inkább fehérjedús táplálékot vadásznak maguknak.
Bízza ránk a darázsirtást Budapesten és legyen darazsaktól mentes a környezete még ma!
Mi tudjuk hogyan birkózzunk meg a feladattal.
Hívjon minket vagy írjon nekünk ingyenes szaktanácsadásért, minden kérdésre válaszolunk!
Ha darazsakról van szó, ne bízza a véletlenre! Válasszon minket és még ma megszabadulhat hívatlan vendégitől!
Minden kérdésre válaszolunk.