Ebben a bejegyzésben a Magyarországon előforduló darázsfajokat vesszük górcső alá.
Bemutatjuk a társas, valamint a magányos darázsfajok egyedeit. Végig vesszük azt, hogy mit érdemes tudni ezekről a darázsfajokhoz tartozó darazsakról.
Beszélünk az előhelyükről, táplálkozásukról, valamint a viselkedésükről, illetve megválaszoljuk a darazsakkal kapcsolatban felmerülő gyakori kérdéseket is.
A darazsak csodálatra méltó repülő rovarok, akik fontos szerepet játszanak a ökoszisztémánk egyensúlyának fenntartásában.
A darazsak a Hymenoptera, a hártyásszárnyúak rendjébe tartozó rovarok. Ebbe a rendszertani kategóriába tartoznak a méhek és a hangyák is.
Magyarországon a darázsfajok széles skálájával tudunk találkozni. Az itthoni klíma ideális számukra, valamint minden életfeltétel biztosított számukra, hogy zavartalanul tevékenykedhessenek.
Két fő szempont szerint csoportosíthatjuk a Magyarországon jelenlévő darázsfajokat. Társas darazsak, valamint magányos darazsak.
Az itthon fellelhető darázsfajok közül a magányos darazsak közé tartozó darazsakat, azért hívják így, mert egyedül élnek. Nem alapítanak kolóniákat, úgy mint a társas darazsak.
A petéiket, saját maguk által készített fészekbe rakják le és egyedül nevelik fel őket. A magányos darazsak általában kisebb testmérettel rendelkeznek, mint a táras darazsak.
A Magyarországi darázsfajok közül jó néhány megtalálható a magányos darazsak között.
Például: lopódarazsak, fürkészdarazsak stb.
Ezekről a darazsakról általánosságban elmondható, hogy kevésbé agresszívek, mint a társas darazsak, de ők sem hezitálnak megszúrni, ha fenyegetve érzik magukat.
A társas darazsak közé tartozó darázsfajok nagy kolóniákban élnek, amik több száz vagy akár több ezer egyedet otthonául is szolgálhatnak.
Sokkal agresszívabbak, mint a magányos darazsak, és ha a fenyegetés apró jelét is érzékelik, azonnal támadásba lendülnek. A társas darazsak mérete körbelül 1.5-3,5 cm között mozog.
Könnyű felismerni őket a jellegzetes fekete-sárga színezetükről, valamint tömeges jelenlétükről. Magyarországon az ebbe a csoportba tartozó darázsfajok: kecskedarázs, németdarázs, lódarázs, papírdarázs stb.
Élőhelye:
Magyarországon és Európában is egyaránt előforduló magányos darázsfajok közé tartozó darázsfaj. Gyakran találkozhatunk velük padláson, vályogházak falai. Fészküket sárból építik, melyeket falakra, gerendákra, kövekre raknak le.
Táplálkozása:
Magányos darázsfajok közé tartozik. Fő táplálékforrásául a pókok szolgálnak. Szúrásukkal megbénítják a pókokat, mielőtt a fészekhez viszik őket. A megbénult pók, a lerakott peték otthonaként fog szolgálni. Tojócsövén keresztül a lopódarázs számos petét rak a pók testüregébe. A kikelő lárvák pedig belülről elfogyasztják el a pórul járt áldozatot.
Viselkedése:
A gyakori lopódarázs nem tekinthető kártevőnek Magyarországon. Fontos szerepet játszanak a pók populációk kordában tartásában. Az emberre normál körülmények között semmilyen veszélyt nem jelent. Szelíd darázs, azonban fenyegetettség esetén előfordulhat, hogy támadásba lendül.
Élőhelye:
Az óriás fürkészdarázs a magányos darázsfajok közé tartozik. Egyaránt megtalálható Európában és Magyarországon is. Főleg erdőkben, réteken, kertekben találkozhatunk velük.
Táplálkozása:
Parazitoid darázsfajok közé tartoznak. A parazitoid darázsfajok más rovarok lárváiba teszik petéiket. A nőstény fürkészdarázs a tojócsövével átszúrja az áldozatát (a lárvát) és bele helyezi petéit. A peték rövid időn belül kikelnek a gazdaszervezetbe. A kikelést követően az órás fürkészdarázs lárvái belülről emésztik fel a gazdatestet. Tisztára mint egy Alien film.
Viselkedése:
Nem kártevőként nyilvántartott darázsfajok közé tartozik Magyarországon. Az emberre semmilyen veszélyt nem jelentenek. Az itthoni kártevő populáció alacsony szinten tartásában játszanak szerepet.
Élőhelye:
Az óriás-csőrösdarázs szintén a magányos darázsfajok táborát erősíti. Európában és Magyarországon is egyaránt megtalálható. A homokos vidékeket kedveli, a puha homokba alakítja ki a fészkét.
Táplálkozása:
Elsősorban legyekkel táplálkozik. A legyeket repülés közben kapja el, a szárnyuknál fogva. Erős csáprágójával megragadja a legyeket, majd a földalatti, homokban kialakított szerteágazó fészekrendszerébe viszik le őket. Ezekbe a fészek kamrákba halmozza fel a legyeket, amit a kikelő lárvák fogyasztanak el, egészen addig, míg az ivarérett állapotot el nem érik.
Viselkedése:
A kártevőként nyilvántartott darázsfajok között ő sem szerepel. Nem agresszívek, az emberre nem jelentenek veszélyforrást.
A kecskedarazsak a társas darázsfajok közé tartozó repülő rovarok. Megtalálhatóak Európában szinte bárhol, beleértve Magyarországon is. Íme egy kis áttekintés a kecskedarazsakról:
Élőhelye:
Különböző helyekre építi a fészkét. Gyakran föld alá, fák odvába, tetőszerkezet alá, minden olyan helyre, ahol zavartalanul tudja folytatni tevékenységét. A fészkét összerágott faanyagból készíti, melyet a nyálával szilárdít meg. Egy fészek akár 10.000 darázsnak is otthont adhat.
Táplálkozása:
A kifejlett kecskedarazsak főleg nektárral, édes folyadékkal, gyümölcsökkel táplálkoznak. A fehérjedús táplálékot piknik asztalaink megrohamozásával, szerves szemétmaradékok elfogyasztásával vagy vadászatuk során szerzik be. Kisebb rovarok, hernyókat, pókokat, legyeket gond nélkül levadász. A proteindús táplálékot a lárvák etetésére használják fel.
Viselkedése:
A társas darázsfajok csoportját erősíti, szociális rovar, kolóniákban él, melynek élén a királynő áll. A királynő felelős a peterakásért és a többi darázs viselkedésének irányításáért a kolónián belül. A dolgozó darazsak gondoskodnak az utódok (lárvák) neveléséről, valamint a betolakodók távoltartásáról.
A kecskedarazsak kifejezetten agresszívak, ha fenyegetettség apró jelét is érzékelik, azonnal támadásba lendülnek. Egy speciális feromont bocsájtanak ki támadásuk közben, mely a többi darázsnak jelzéssül szolgál, és támadásra ösztönzi őket. Kártevőként nyilvántartott darázsfajok közé tartozik.
A német darazsak a társas darázsfajok közé tartozó darazsak. Európában őshonosak, de a világ számos pontját meghódították már, többek között Észak és Dél-Amerikát, valamint Ausztráliát is.
Előhelye:
Számos helyen megtalálható: erdőkben, réteken, mezőkön, valamint városi környezetben is. Minden olyan helyre képesek fészket rakni, ahol védve érzik magukat. Legfőként tetők alá, földbe lévő lyukakba, épületek repedéseibe rakják fészküket.
Táplálkozása:
Mint a társas darázsfajok nagy többsége, a német darázs is ragadozó életmódot folytat. Különböző rovarokkal, pókokkal, ízeltlábúakkal táplálkozik. Nem veti meg a dögök fogyasztását sem, valamint egyéb forrásból származó fehérjékét sem. A késő nyári, ősz eleji időszakban a német darazsak sokkal agresszívabbá válnak. Ilyenkor jobban szükségük van az energiadús táplálékra. Ebben az időszakban főleg édes élelmiszereket, italokat fogyasztanak.
Viselkedése:
Szintén a társas darázsfajok táborába tartozó rovarok. Királynő által vezetett, nagy kolóniákban élnek. Az agresszív darázsfajok csoportját erősítik, minden fenyegető mozdulatra támadnak, főleg a nyári végi időszakban.
A padlásdarázs főleg Európában, Ázsiában megtalálható darázs. A társas darázsfajok közé tartozik, Magyarországon szép számban képviselteti magát.
Élőhelye:
A szabadban több helyen is találkozhatunk vele. Erdőkben, kertekben, városi lakókörnyezetben, de leginkább a nevéből adódóan a családi házak padlását kedveli. Főleg régebbi házak, saralt padlásainak lakója.
Táplálkozása:
Legfőként proteindús táplálékforrásokat választ magának. Rovarokat, ízeltlábúakat és dögöt is szívesen fogyaszt. A kolónia későbbi életszakaszában azonban, nagyobb hangsúlyt kap a szénhidrátban gazdag táplálékforrás. Gyümölcsök, magas cukortartalmú ételmaradékok, italok stb.
Viselkedése:
Mivel a társas darázsfajok közé tartozik, a kolónia élén szintén a királynő áll. A királynő feladata a peték folyamatos utánpótlásának biztosítása, míg a dolgozók felelősek a fészekanyagok összegyűjtéséért, valamint a lárvák neveléséért és a fészek védelméért. Mint a darázsfajok majdnem mindegyike a padlásdarázs is agresszív viselkedést mutat, ha megzavarják, fenyegetik. Ilyenkor támadásba lendül, áldozatát képes hosszú métereken át követni.
A lódarázs vagy másik nevén az európai lódarázs szintén a társas darázsfajok közé tartozó darázsfaj. Leginkább Ázsiában és a nevéből adódóan Európában terjedt el. Könnyen felismerhető darázsfajról beszélünk, ugyanis majdnem az egyik legnagyobb Magyarországon megtalálható darazsak közé tartozik. Mérete elérheti a 3,5 cm-t is.
Könnyű összetéveszteni az emberre egyáltalán semmilyen veszélyt nem jelentő Tőrösdarázzsal.
Élőhelye:
Sokszínű élőhely jellemzi. Szereti a korhadt fatörzseket, fákat birtokba venni, de nem ritka, hogy tetőszerkezetek közé építi fészkét. A fészek alapanyaga fa, amit hatalmas csáprágójával pépesít össze és a nyálával összekeverve tapasztja a fészekhez.
Táplálkozása:
A lárváik etetése miatt fehérje dús táplálékot kell összegyűjteniük. Ilyenkor vádász üzemmódba kapcsolnak és rovarokat, méheket, más darázsfajok képviselőit, legyeket ejtenek el. Szeretik az édes nedveket is, gyakran lopnak mézet a méhektől, valamint a fák növényei nedvét is előszeretettel fogyasztják.
Viselkedése:
Mivel a szociális darázsfajok közé tartoznak, ezért ők is hatalmas kolóniákban élik mindennapjaikat. Ok nélkül nem támadnak emberre, óriás méretük ellenére, igen nyugodt darázsfajról beszélünk. Viszont , ha fenyegetve érzik magukat, egyből támadásba lendülnek. Csípésük az egyik legveszélyesebb a tárgyalt darázsfajok közül. Ha csípésük nem lenne elég, képesek mérgüket akár több méter távolságra is kilőve.
A tőrösdarázs egy jámbor, bár óriási méretekkel megáldott darázs. Európa számos pontján megtalálható, beleértve Magyarországon is. Nem csak az magyarországi darázsfajok között a legnagyobb, hanem európában is ő dobogós. Mérete elérheti a 4,5 cm-t is. Védett rovar, természetvédelmi értéke 50.000 Ft
Itthon az elmúlt években szerencsére számuk emelkedő tendenciát mutat.
Élőhelye:
Korhadt fák, régi komposztálók környékén megtalálhatóak. Nem rendelkeznek hagyományos értelemben fészekkel. Az orrszarvúbogár, cserebogár pajorja (lárvája) vonzza őket a „fészkelőhelyükhöz”. A magányos darázsfajok képviselője. Általában meleg napokon, májustól-októberig találkozhatunk velük.
Táplálkozása:
Virágok nektárát fogyasztja. Mivel virágról virágra jár, fontos beporzó szerepet is betölt. A nőstény egyedek peterakásához, elengedhetetlen a fehérjedús táplálék. A nőstények ilyenkor apró rovarokat, lárvákat vadásznak maguknak. A parazitoid darázsfajok közé tartozik. Petéjét a cserebogár, orrszarvúbogár lárvájára teszi. A kikelő darázslárva kezdetben a pajor testnedveivel táplálkozik, majd később befúrja magát áldozatába. A létfontosságú szerveket elkerülve, belülről falja az óriás pajorokat. Ezután bebábozódik, majd a következő év tavaszán kirepül a föld mélyéből.
Viselkedése:
Emberre teljesen ártalmatlan rovar. Félénk darázs, egy igazi jámbor óriás. A fullánkját csak végső elkeseredésében használja, önvédelemre. Alacsony a reprodukciós rátája. A nőstény darázs csak néhány petét rak le évente.
A darazsak között találunk magányos, többnyire hasznos fajokat, és társas darazsakat is, amelyek fészket építenek és a lakókörnyezetben komoly kellemetlenséget, sőt veszélyt okozhatnak.
A kockázatot főleg az jelenti, ha a fészek épülethez közel, nehezen hozzáférhető helyen van, vagy ha a darazsak nagy számban jelennek meg, és védekezően viselkednek. Ilyen esetekben nem érdemes otthon kísérletezni: ha Budapesten darázsirtást szeretne, érdemes a profikra bízni.
Ha pedig a darazsak mellett más kártevők is gondot okoznak, a Budapesti rovarirtási megoldásainkról itt olvashat.
Minden kérdésre válaszolunk.